Búcsú Icától
Császárfa lombja alatt ülve,
rád gondolok jó barát,
emlékekbe merülve.
Susogó lomb árnya rám borul,
szívemre bánat árnya hull.
Nem rég kertedben ültünk,
aranysárga barackot csemegéztünk.
Meghitt beszélgetésre ha összejöttünk,
egy pohár pezsgő mellett elcsevegtünk.
Azután hírtelen eltávoztál,
szívemben kedves emlék maradtál.
|