Egy szép tavaszi napon kirándulni indult a család.Úti célunk a Celldömölk melletti Ság-hegy
volt.Útközben gyönyörködtünk a harsogó zöld tájban.Néhol hófehér ruhába öltözött kökény-
bokrok sora ringatózótt az enyhe szélben. Celldömölkhöz közeledve egyik oldalon az Apátsági
templom két barokk tornya vetélkedett a Ság-hegy két magányos kúpjával.
A városon áthaladva a két hegykúp felé tartottunk.Rátaláltunk az útra,melynek két oldalán a
frissen zöldült szomorúfűzek fátyla lengett.Az egykori bazaltbánya tövében leparkoltunk,
majd a hosszan kiépített lépcsősoron haladtunk felfelé.A lépcsőn felérve,a Trianoni -emlékkereszt
állt előttűnk.Itt eltűnődve megálltunk.Az emlékoszlopot a helyi lakosság adakozásból állíttatta
1934-ben,az 1920.-as békeszerződés emlékére. 90 éve már,hogy ez a katasztrófális szerződés
létrejött.Ma is meghatározza a határon belüli és azon kívül élő magyarság életét. Majd tovább
mentünk, megnéztük a több millió évvel ezelőtt működő vulkán kráterének maradványait.
Különleges látvány volt.Ez a vulkán régen kialudt már,de a magyar nemzet szívén ütött trianoni
seb krátere ott ízzik ma is.
A Ság-hegyen felállított trianoni kereszt,mint óriás felkiáltójel emelkedik a város felett, mint egy
intőjel: EMLÉKEZZETEK ERRE A SZOMORÚ NAPRA 1920.jún-4.re!
A velünk tartott két unokám számára is maradandó emlék lett ez a nap.
AJÁNLOM AZ OLDALT
