Falióra jár,
lépése dobban
szíveden koppan.
Koppan, dobban
meg nem áll,
sodor magával az életár.
Tükrén csillog sok emlék
vele úszik makacs hordalék.
Az idő árja hullámzik veled,
felemel,habok közt repít,
mígnem burjánzó hínára elmerít.
2012.jun.19